Sárvár

Szombaton volt Pici érettségi találkozója Sárváron. Ezt az alkalmat felhasználtuk egy családi kirándulásra is, jött velünk a lányom és az unokám is. Eredetileg fürdőbe akartak menni, de Panna benáthásodott, és egyébként sem volt strandolni való idő. A lányom akár erdőben is érezhette magát az autóban, a húgomnak vittünk más gazok mellett egy méretes selyemakácot is, aminek az ágai az ő fejénél voltak. A mama házánál egy gyors helycsere, lányomék ki, Pici barátnője be, indulás a gimihez, egy kicsit már késésben voltunk. A hölgyek kiraktam a giminél, vissza a mamához. Egy kis pihenő és beszélgetés után újra autóba szálltunk, irány Gérce, a húgomnak kivittük a gazokat. Felajánlotta, hogy nekem adja a régi fényképezőgépét, és én örömmel elfogadtam. Kicsit megviselt már, de használható. Mindjárt ki is próbáltam.

Ebédre visszamentünk a mamához. Utána Panna aludt egy nagyot. Éppen felébredt, amikor Pici telefonált, hogy menjek értük, mert már kidobták őket az étteremből. Már készülődtek az esti lakodalomra.

Mire hazaértünk nagyjából a lányomék és útra készen voltak. Menjünk a várhoz.

Átsétáltunk a híd alatt. Rengeteg májusfa.

Csináltunk néhány fényképet.

Egyszer csak megszólalt a zene, és megjelent néhány népi táncos. Nahát, itt májusfa kitáncolás lesz. A polgármester instrukciói alapján alakítottunk egy nagy kört, és az ő vezetésével körbe-karikába, majd kígyóvá tekeredve jártunk, a végére teljesen összegabalyodva. Megkezdődött a fák döntése.

A szalagok leszedésében Panna is segédkezett. Jutalmul néhányat eltehetett belőle.

Bementünk a várudvarra. Panna felment a színpadra is.

Kifelé menet kapott lufit is.

El is bújt mögé.

(Aztán másnap hazafelé, amikor megálltunk az autóval, ajtónyitáskor egy szélroham kifújta az autóból. Lett nagy sírás.)

Még megnéztük a szökőkutat.

Közelről is.

Aztán be is esteledett. Reggel Panna még kipróbálta a vendégágyat, amiben aludtam.

És irány haza.