Örüljünk!
Előre bocsátom, nem vagyok focirajongó, nem is
nagyon értek hozzá. De ha néha erőt veszek magamon és megnézek egy meccset a
tévében, egész élvezetesnek találom.
Minek is tekintsük az osztrákok legyőzését?
Sokan, még azok is, akik lelkesen üdvözlik a csapat sikerét,
egy kicsit mentegetőzve teszik ezt, mint valami szégyellni való dolgot.
Ne tegyék!
Örüljenek nyugodtan. Miért ne örülnénk sportolóink
sikerének?
Mert Orbán Viktor is örül neki? Tegye. semmi közünk az ő öröméhez, és neki
sem a mienkhez. Nem kell, hogy a politika rátelepedjen mindenre.
És ha egy illetékes elvtárs neki köszöni meg a
győzelmet? Azt tudjuk be az illető gerinctelenségének és szolgalelkűségének.
Nagy baj akkor lesz, ha maguk a sportolók is neki
tulajdonítják a sikert. Remélem nem jutunk el eddig.
Hogy a politikusok szeretnek sütkérezni a sportolók
sikereinek fényében? Igen, de erről nem a sportolók tehetnek. Nekünk kell helyén kezelni a dolgokat.
De nem is kell túlértékelni a győzelmet. Annyi
történt, hogy legyőztünk egy – szerintem –
Ettől még nem lett élhetőbb hely Magyarország, és a
stadionokra költött milliárdokat sem igazolja visszamenőleg.
Szóval:
Örüljünk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése