Germanus Gyula: Allah Akbar
Most, hogy majdnem mindenki iszlám szakértőnek
képzeli magát, úgy gondoltam nem árt némi ismeretre szert tenni, leemeltem hát
a polcról Germanus Gyula könyvét, és elolvastam. Ajándékba kaptam valamikor,
nem igazán keltette fel az érdeklődésemet.
A könyv 1936-ban jelent meg először. Néha úgy
éreztem sokat vesztett aktualitásából, néha pedig, hogy semmisem változott.
„Ha az iszlám Európában tudott volna elterjedni,
annak másféle klimatikus és egyéb viszonyai között, ma ez volna az emberiség
vallása. De a forró égöv alatt elszáradt a szelleme és megmerevedett betűje.”
A delhi mohamedán egyetem egyik tanárától idézi ezt
a mondatot Germanus Gyula.
Hát nem tudom. Szerintem ez így erős
leegyszerűsítés. Továbbgondolva: Ha most vagy a közeljövőben tömegesen térnének
át az európai emberek az iszlám hitre, túljutva a neofita buzgalmon mennyire
változtatná meg az magát az iszlámot?
A mű gerincét a szerző, aki Abdul Karim néven átért
a muzulmán hitre, mekkai zarándoklatának és annak előkészítésének leírása adja.
Közben, sokszor erősen csapongva, részletesen ismerteti az iszlám kialakulását,
az egyes irányzatok közti különbségeket, létrejöttüket, Arábia történetét,
népszokásokat, szertartásokat, az arab irodalom történetét, az akkor éppen
aktuális irodalmi törekvéseket.
Néha önmagával is ellentmondásba keveredik.
Egyiptomban, ahol felkészült a mekkai zarándoklatra, lelkesen üdvözli a modern
irodalmi törekvéseket, hogy aztán Mekkában az oda eljutó egyiptomi irodalmi
lapoknak a társadalomra gyakorolt káros hatásáról írjon.
Néha a tudós kíváncsisága győz a hit felett, néha
fordítva. Az egész könyvön végigvonul ez a kettősség, ahogy a kétfajta
hozzáállás küzd egymással.
Egyetemista koromban én azt tapasztaltam, a
különböző arab országokból jött diákok különösebb nehézség nélkül megértették
egymást. A könyv szerint az irodalmi arab nyelvet csak egy nagyon szűk
értelmiségi réteg beszéli, és az egyes országok népi arabját, más arab népek
csak nehezen értik. Igaz azóta eltelt jó pár év, és sok minden változhatott.
Amúgy csak arra jöttem rá, hogy nagyon keveset tudok
az iszlámról, és ezt alapvetően a könyv sem változtatta meg.
Egyáltalán létezik-e olyan, hogy „az iszlám”?
Azt azért túlzásnak
tartom, hogy ahány ember, annyi iszlám, de nagyon sok egymással harcban álló
irányzat ás értelmezés létezik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése