Olvasónapló - Diavolina

Spiró György: Diavolina

Diavolina Gorkij cselédje, ápolója, orvosa, szeretője. Mindent tud a nagy íróról és környezetéről.. Spiró György az ő közvetítésével mutatja be Gorkijt.

Igazából nem nagyon ismerem Gorkijt. Középiskolában önként vállaltam, hogy készítek egy beszámolót Az anyáról, de addig húztam az időt, hogy lejárt a határidő, és én még csak el sem olvastam, kaptam is egy nagy egyest, ami egyáltalán nem volt rám jellemző, és nagyon rosszul esett. Az Éjjeli menedékhelyet viszont legalább két emlékezetes előadásban láttam. Nagyjából ennyi.

Spiró Gorkijt, az embert próbálja megmutatni, és hát nem mellékesen megismerjük a sztálini rendszer ördögi működését is, mert végül Gorkij ennek a korszaknak vált az emblematikus írójává. Ellentmondásos személyiség. Sok mindent lát, ami nem tetszik neki, és háttérben próbál is ellene tenni, próbál segíteni a rendszer üldözöttein is, de nyíltan soha nem szegül ellen. Sőt. A nyilvánosság előtt a rendszert dicsőítő cikkei jelennek meg.

Persze igyekeznek őt félrevezetni, csak a szépet és jót megmutatni neki, és sokszor hagyja is magát félrevezetni.

Egy jellemző epizód. Inkognitóban sétát tesz a Kijevi Pályaudvar környékén, és úgy látja, akár Berlinben is sétálhatott volna, annyi rendben volt minden. Csak éppen kiderül, kirakat volt az egész, mindent előre megszerveztek, még talán a kóbor kutyák is csekások voltak.

A regénynek rengeteg szereplője van. Egyrészt Gorkij családja és udvartartása (rokonok, személyzet, orvosok, ápolók,csekások), másrészt a kor művészei és politikusai. Nem mindig tudtam követni, hogy ki kicsoda. Talán jegyzetelni kellett volna olvasás közben?

Diavolina sokszor mond véleményt emberekről, művekről. Nem tudom, vannak-e olyan dokumentumok, amiből ez kiderül, vagy Spiró a saját véleményét adja Diavolina szájába.

Jazzszerda - dobszerda

Talamba Ütőegyüttes

Néhány éve Varnus Xavér vendégiként hallhattam őket zenélni. Akkor Bachot játszottak. Most teljesen más oldalukról mutatkoztak be a zalaegerszegi közönségnek.

Mostani műsoruk címe: Tour de Drums

A címnek megfelelően egy világkörüli utazáson vehettünk részt a ritmusok szárnyán, így hát joggal nevezhetjük a jazzszerda aktuális rendezvényét dobszerdának.

Ami már a koncert kezdete előtt feltűnt, a színpad zsúfolásig televolt pakolva hangszerekkel. Mivel a koncertnek nem volt része hangszer ismertető előadás, így nagy részükről fogalmam sincs, hogy nevezik. A különféle dobokon és csörgőkön túl nagyrészt xilofon típusú hangszereket hallhattunk, de ha szükség volt, rá előkerültek a gitárok is, és természetesen énekeltek is. Azt is megmutatták, hogy szükség esetén a műanyaghordók is teljes értékű hangszerként funkcionálhatnak.

Többször felszólították a közönséget, hogy próbáljanak meg nem európaiként viselkedni, igyekeztünk is kicsit felszabadultabbak lenni, de hát reménytelenül európaiak vagyunk :D

Néhány ízelítő az előadásukból.

Brazil:

Ibéria:

Ps.: Vendégként fellépett Ibro Fall szenegáli dobos is, akivel igazi afrikai ritmusokat adtak elő, de nem találtam olyan felvételt, ahol együtt szerepelnek..

Olvasónapló - Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló

Nehezen szántam rá magam az elolvasására. Nem egyszerű olvasóként átélni egy másik ember (aki az egyik legnagyobb magyar író, és akit nagyon szeretek, és igazán nem akarom magamat hozzámérni, de sokszor úgy éreztem, helyettem írta, amit írt) halálos betegségét. És a rák egyáltalán nem jó kezdőszó. Egy Robin Cook regényben talán igen, de ez mégiscsak egy napló, ami a valóságot próbálja leírni, és bár az író, amikor elkezdte írni a naplót még nem tudta pontosan, mekkora a baj, amire kezembe került a könyv, már pontosan lehetett tudni a tragikus véget.

A fentiek ellenére olvasás közben egyáltalán nem hatott rám nyomasztóan a szöveg, sőt be kell vallanom, nagyon jól szórakoztam, és még az is többször előfordult, hogy hangosan fölnevettem.  (Ontológiai derű, vagy rossz szójátékkal, onkológiai derű?) Mert mégiscsak egy nagyszerű íróról van szó, akinek nem elsősorban a betegségének krónikája a fontos., és naplóírás közben is író marad.

Mi a fontos?

Nem igazán jó kérdés.

Sok mindennel foglalkozik a a napló. Az emberek reakciója, amikor megtudják, hogy az író rákos.  Nemcsak nekem nehéz tudomásul venni, hogy valaki, aki hozzánk közel áll súlyos beteg.

Természetesen nem marad ki a politika sem, a menekültek helyzete, és velük való bánásmód. Reagál Dipold Pál rosszindulatú megnyilvánulására.

A napló magában foglal egy nagyszerű novellát is, Jan Kovalens történetét (Kovalens kötés), ami önálló novellaként is megjelent.

Elmélkedés a pina mondatba helyezésének lehetőségeiről.

És természetesen gondolatok Istenről, hitről, a világunkról, rólunk.

Néha kacagtató, néha megrendítő.

Egy mondat a könyvből:

„Túl lazában úgy mondanám, hogy az rendben, hogy meghalok (ki nem?), de hogy ne egyek-igyak kedvemre az tényleg rákúrás.”

És ezután rögtön következik egy szójáték a rákúrással. (A rák az úr, én csak cifra szolga.)

Mucinger, ügyes légy – órjást vesztesz el!

(E.P. becézi Mucingernek a saját hasnyálmirigy rákját.)

Jazzszerda - Bíró Eszter

Mostanában mindennel meg vagyok késve. J

Épp egy hete volt jazzszerda ehavi esedékes koncertje.

Bíró Eszter

Az évad előadásai közül talán ezt vártam a legnagyobb érdeklődéssel, annak ellenére, hogy elég keveset hallottam eddig Bíró Esztert, és élőben ez az első alkalom. Tudom van ebben némi önellentmondás, de akkor is így van..

Néhány szót a zenekarról. Borbély Mihályt talán nem kell bemutatni. Ezen az estén szaxofonokon, klarinétokon és furulyán játszott. Födő Sándor (Fodo) ütőhangszereken és zongorán működött közre. Csókás Zsolt gitározott. Bíró Eszter amellett, hogy kitűnően énekelt zongorán is kísérte magát, és looper technika segítségével önmagával vokálozott, kvázi élőben.

A műsor gerincét Szép Ernő megzenésített versei adták, melyeknek Fodo a zeneszerzője, emellett több ezer éves, arámi nyelven előadott imától Bródy János daláig nagyon változatos műsort élvezhettünk.

Ízelítőül először egy Szép Ernő vers:

Következzen egy hozzám közelálló dal, amit annak idején Zorán koncertje kapcsán is megosztottam, hozzátéve, hogy a koncerten Zorán nem Bíró Eszterrel énekelt duettet. Most egy másik változatot osztok meg, azt hozzátéve, most szólóban énekelt Bíró Eszter.

Az említett Bródy János dal, ami Koncz Zsuzsa előadásában vált ismertté, egy népdal feldolgozása, a Hej, tulipán, ami Bíró Eszternél Jaj, tulipánná lényegült át:

Végül, ami a koncerten utolsó ráadás volt, de készültek rá: Szól a kakas már

Színházi benyomások - Az ötödik pecsét

„Amikor feltörte az ötödik pecsétet, az oltár alatt azoknak a lelkét láttam, akiket az Isten szaváért és tanúságtételükért öltek meg. Nagy szóval kiáltották, mondván: „Urunk, te szent és igaz, meddig vársz még az ítélettel? Mikor állsz bosszút a vérünkért a föld lakóin?” Mindannyian fehér ruhát kaptak, azzal, hogy egy kis ideig legyenek még türelemmel, míg teljessé nem lesz szolgatársaik és testvéreik száma, akiket szintén megölnek, akárcsak őket.”

Az ötödik pecsét a zalaegerszegi színházban.

Elvileg közismert, legalábbis a korosztályom számára, hisz Fábri Zoltán rendezésében nagysikerű és nagyhatású film is készült belőle, amit a tévékben mostanában is elővesznek időnként.

A darab egy baráti társaság kedélyes kocsmai beszélgetésével kezdődik. Szóba kerül a politika is, némi undorral és megvetéssel, – 1944-ben járunk, a nyilas terror idején – de a legfőbb probléma a töltött borjúszegy elkészítésének módja, különös tekintettel a téliszalámi szükségességéről a töltelékben.

 Idecsöppen betérő vendégként Keszei úr (Szakály Aurél) a hadirokkant fényképész, akiről hamarosan kiderül, hogy küldetéstudata van. Ekkor teszi fel a talán sokak által ismert kérdést: Tomoceuszkakatiti vagy Gyugyu? Vagyis ha szabadon választhatnának, mik lennének: kegyetlen zsarnok vagy mindent eltűrő rabszolga?

Megválaszolhatatlan kérdés. Tudják ezt a szereplők is. Egyedül Keszei úr állítja, ő Gyugyut választaná. Hát persze, hogy hazudik.

Mellesleg azt is tudjuk, Gyugyu béketűrése nélkül nem létezhetne Tomoceuszkakatiti sem.

Mint azt a civilruhás (Sztarenki Pál) ki is fejti, el kell venni az emberek önbecsülését, és akkor a hatalom engedelmes bábjaivá válnak. Ezt a megismert baráti társaság tagjain próbálja demonstrálni, akiket Keszei úr jelentett fel. És kérdés itt élet vagy halál kérdésévé válik. Saját élete védelmében egyikük sem hajlandó lealjasulni, elveszítve ezáltal az önbecsülését, inkább a halált választják. Egyedül Gyuricza úr teljesíti a feltételt, de neki nem a saját élete fontos, hanem olyan gyerekeké, akiknek a puszta létezésük is halálos bűnnek számít.

„Mekkorára kell nőni az embernek ahhoz, hogy megöljék?”

Talán mégsem olyan könnyű bábokat csinálni az emberekből.

Tudom egyre nő az ingerküszöb, és néha sokkolni kell a nézőket a megfelelő hatás érdekében. Mégis. Sokan gyomorforgatóan naturalistának éreztek egyes jeleneteket. Jól lehet, a film is hasonló volt, mégis másképp hat valami élőben a színpadon, mint a filmvásznon. Persze nem kell finomkodni, deez így mégis elriasztja a nézők egy részét, akik esetleg értő nézők lehetnének.

Egy nyugdíjas viszontagságai az Erzsébet programmal

A nyugdíjas úgy gondolta, legyen már valami előnye is abból, hogy megvénült, elhatározta, hogy pályázik az Erzsébet programban meghirdetett üdülési pályázaton. Nem is sejti mibe vág bele.

Először is le kell tölteni egy adatkezelési nyilatkozatot, kinyomtatni, aláírni, két tanúval igazoltatni, hogy valóban ő írta alá, beszkennelni és feltölteni.

Van egy kis probléma. A nyugdíjasnak eléggé el nem ítélhető módon nincs nyomtatója. De ezért vannak a jó barátok, probléma megoldva.

Ezután egy darabig megy minden simán. Visszaigazolják, hogy a nyugdíjas sikeresen pályázott, fizesse be a hozzájárulását, a pénz utalásával sincs semmi gond. Egy darabig semmi, aztán kap egy mailt, amiben tájékoztatják a szállás foglalás menetrendjéről. Arra az időszakra, amikor a nyugdíjas üdülni szeretne március elsejétől indul a verseny. Bár ekkor a nyugdíjasnak eszébe sem jut, hogy ez egy verseny.

Március elsején délelőtt bejelentkezne, de csak egy közlemény fogadja:

Tisztelt Felhasználó!
Várólistát alakítottunk ki.
A számláló azt mutatja, hányan várakoznak Ön előtt.
Egy perc alatt átlagosan 15 pályázat kerül beadásra.
Az Ön előtt várakozók száma: 1943

Először azt gondolja, ez egy vicc, de nem ez tényleg így nem működik. A percenként tizenöt erős túlzás, jó ha egy óra alatt 100-zal csökken a várakozók. Biztos úgy gondolják, a nyugdíjas ráér, ha üdülni akar, üljön egész nap a számítógép előtt, és várja, mikor kerül sorra. Harmadik nap este végre bejut. Bár belépéskor figyelmeztetik, ha nem egyedül akar utazni, akkor előbb csatlakoztassa a vele együtt üdülni szándékozókat, győz a kíváncsiság, és úgy gondolja, ha talál olyan lehetőséget, ami megfelel neki, mielőtt lefoglalná, majd csatlakoztatja a feleségét. Igazából nem talál megfelelő időpontot, csak november-decemberre. Persze egy nyugdíjas csak ne válogasson, örüljön, ha kap valamit. De a nyugdíjasnak decemberben van egy egyhetes hévízi lehetősége, így nem igazán vonzó még egy téli üdülés. Mindegy, ha már bejutott csatlakoztatja a párját. Menne vissza, de nem úgy van az, innen csak tovább lehet menni, vagy kilépni. Ügyes. Ha kilép, újra a sor végére kerül. Hagyjuk

Dühében még ír egy mailt az ügyfélszolgálatnak, amiben elmondja mindje gondját.

Egyetlendologra reagáltak:

Megkeresésére válaszolva tájékoztatjuk, hogy az elérhető szálláshelyek listája szinte percről percre változik, főként a szállásfoglalás nyitását követően, amikor több ezer pályázó kíván egyszerre foglalni.

Javasoljuk, hogy próbáljon meg ismét, esetleg egy későbbi időpontban visszalátogatni a felületre.

Hát akkor próbájuk meg újra.

A sikeres regisztrációt közlő mail tartalmazott egy azonosító számot is. A nyugdíjas ismét naiv volt, azt gondolta, az az egy azonosító szám van. Amikor már lefekvéshez készülődve ismét bejutott, ezzel az azonosító számmal próbálta csatlakoztatni a feleségét. Hát nem, van egy másik azonosító szám is, amit csak akkor lát, ha belép a felesége profiljába.

Várakozók száma: na ne…

Új nap új kísérlet, ekkor már egész kevés a várakozó, egyszerre elindítja mindkettejük belépését, sikerül a csatlakoztatás. Lássuk miből lehet választani.

Hévíz, decemberben.

Na ennyit erről.

Talán majd jövőre több szerencséje lesz, hisz a pályázat akkor is érvényes. Addig használják csak a befizetett hozzájárulást. Nem mintha olyan nagy összeg lenne.

De mi lesz, ha úgy döntenek, jövőre külön-külön akarnak üdülni menni?????

Olvasónapló - Örkény István: Búcsú

Az első találkozásom Örkénnyel még középiskolásként a Tóték volt, a Thália színház előadásában. Igazából nem is tetszett, nagyon más volt, mint az addigi színházi élményeim, valahogy mégis nagy hatással volt rám. Hamarosan megjelentek az első Egyperces novellák, és eldőlt, Örkény rajongója lettem. Így aztán, amikor bevonultam katonának, és alaktanya könyvtárában találtam egy Örkény elbeszélés kötetet, azonnal kikölcsönöztem. Valamikor az ötvenes években jelent meg, és alig bírtam végig olvasni, annyira nem  tetszett.

Az általam szintén nemrég olvasott, Időrendben című, 1971-ben megjelent novellaválogatás fülszövegében ezt írta Örkény:

„Elcsodálkoztam, amikor kézbe vettem kezdő koromból megmaradt novelláimat. Amit már akkor – harminc évvel ezelőtt – elég jól tudtam, azt húsz évvel később mintha elfelejtettem volna, s csak nagyon lassan roppant fáradságosan tanultam meg újra.”

(Azért ebből a kötetből az is kiderült, születtek azért az ötvenes években is vállalható írásai, és igaza volt Varga Imrének, amikor a második Kossuth díja átadásakor azt mondta Örkénynek, az elsőt is megérdemelte.)

A Búcsú Örkény István életmű sorozatának pótkötete, elvileg a meg nem jelent írásait tartalmazza.

Olvasva ezeket az írásokat, meg merem kockáztatni azt a kijelentést, nem azért nem jelentek meg, mert nem ütnek meg egy bizonyos szintet.

Egy részlet a Búcsú (London, 1938) című írásból:

„A nő egy operettet akart venni, amelyben két tenor ária van és egy rövid szerep egy egy idomított fóka számára. Mert a társulatnak van tenoristája, Jeans, és van egy bizonyos fókája, a Tamás. Russel úr a Három a kislány-t ajánlott, végre egy fókát be lehet szúrni akárhová.”

A kötetben szereplő háború előtt született írások többségére jellemző ez a – engem leginkább Rejtő Jenőre emlékeztető –  hangvétel.

Vajon hogyan írt volna Rejtő, ha túlélte volna a háborút?

Ennek a novellának párja a Búcsú (Párizs, 1939), ami megjelent a már említett Időrendben kötetben, erre céloztam, amikor azt írtam, elvileg meg nem jelent írásokat tartalmaz. Radnóti Zsuzsa utószavából kiderül, valóban megjelent válogatás kötetekben is, de összetartozónak érezték a londoni Búcsúval.

A hangvétel itt is hasonló, de már sokkal keserűbb.

A befejező mondata:

„Mi pedig belerohantunk a fekete éjszakába, melyben szaporán és ijesztően hangzott a kerekek ütemes géppuskaropogása.”

A kötet végén megjelennek a korai egyperces novellák is, melyek semmivel nem gyengébbek, mint a későbbiek.

Jazzszerda - és más

Néha sűrűsödnek az események, annyira, hogy írni is csak összevontan tudok róla.

Először a más.

Mamma mia!

Már régóta szerettük volna megnézni a Madách színház előadását, de reménytelennek tűnt jegyet szerezni. Néha ellátogattam az internetes jegyértékesítési oldalra, de az összes előadásnál „Minden jegy elkelt.” információ volt olvasható. Múlt csütörtökön ismét próbálkoztam, és el sem hittem, szombat délutánra volt két jegy. Azonnal lecsaptam rá. Természetesen láttam már moziban, és többször is tévében, de ahogy a mozi nyújtotta élmény más, mint a tévé, egy élő színházi előadás is más, mint a mozi.

A többes szereposztásból ezen a délutánon Kovács Kriszta és Sasvári Sándor játszotta a két főszerepet. Kovács Kriszta szinte teljesen ugyanaz a karakter volt, mint a filmben Meryl Streep, Sasvári Sándor viszont teljesen más, mint Pierce Brosnan.

A színházi befejezés egy kicsit giccsbe hajló volt, de kárpótolt érte a ráadásként előadott fergeteges buli.

Emlékeztetőül a Winner takes it all – Meryl Streep előadásában

Jazzszerda - Malek Andrea

Eredetileg Lerch István és a Supergroup nevű zenekar társaságában jött volna, de Lerch István betegsége miatt a Jazzrael nevű formáció kísérte.

„Magyarország egyedülálló világ zenei formációja2006-ban alakult Jáger Bandi vezetésével. Közismert  szefárd, közel-keleti népdalok újraértelmezése, tradicionális  zenei folklór különleges interpretálása a jazz érintésével.”

Ezt írják magukról a honlapjukon, de ebből most még csak ízelítőt sem kaptunk, kizárólag Malek Andrea kísérőzenekaraként funkcionáltak. A repertoáron főleg magyar slágerek feldolgozása szerepelt, Ákos Stefitől napjainkig. Néhány Jáger Bandi szerzemény és népdalfeldolgozás színesítette a műsort.

Malek Andreát elsősorban musical színésznőként ismertem eddig, de mint ezen az estén is bebizonyította otthon van a jazz műfajában is,

Nem tudom, technikai probléma volt-e vagy szándékos beállítás, nem is tudom pontosan megfogalmazni, mi volt a gond. Az ének, mintha valahonnan hátulról egy fal mögül szólt volna. Kezdetben ez a dalszövegek érthetőségét is zavarta, rá is kérdezett, hogy érthetőek-e a szövegek, és közönség egyértelmű nem válaszára valamit változtattak is, és az énekelt szövegek érthetővé váltak, de beszéd továbbra is szinte teljesen érthetetlen maradt.

Ízelítőül egy dal, amit egykor Cserháti Zsuzsa és Máté Péter adott elő:

És egy népdalfeldolgozás:

Színházi benyomások - A dzsungel könyve

Úgy tíz éve már játszották, de már várható volt, hogy ismét műsorra kerül. Nincs olyan sok időtálló magyar musical, hogy ne vennék elő őket újra. És ez kétségtelenül az időállók közé tartozik.

Dés László – Geszti Péter – Békés Pál: A dzsungel könyve

A színlapon megemlítik még Hegedűs D. Géza és Radnóti Zsuzsa nevét is az eredeti változat közreműködőiként. Némi köze talán Rudyard Kiplingnek is van hozzá, de őt nem tartották szükségesnek megemlíteni.

Nem készültem előzetesen az előadásra, úgy gondoltam meglepetés nem érhet. Aztán mégis, mégpedig kellemes.

Megszoktam már, hogy az itteni zenés darabok előadásának leggyengébb láncszeme a koreográfia, leglátványosabb elem a páros lábon ugrálás. Elfogadtam, ennyire telik. Így aztán már nyitó képben meglepetésként ért egy látványos, igazán attraktív, akrobatikus elemeket sem nélkülöző, erőteljes kifejezőerejű koreográfia, ami aztán az egész előadást végig kísérte. Másnap néztem csak meg. A koreográfus: Ladányi Andrea.

Most már csak tartani kellene a szintet.

A zene volt, ami legjobban élt még az emlékeimben, talán az a legidőállóbb, de lehet, hogy csak azért, mert a dalokat nemcsak egy előadáson hallottam.

„Egy vérből valók vagyunk, ti meg én!” – a vadászó nép mesterszava.

Egyedül az emberek között lenne igaz, és pont ott nem működik.

Akik szerintem maradéktalanul jó alakítást nyújtottak:

Szakály Aurél – Sir Kán. Szerintem ő az előadás legjobbja.

Pap Lujza – Bagira

Kátai Kinga – Ká

És Hertelendy Attila, aki a régi előadásban Mauglit alakította, Csil szerepében.

Urházy Gábor László mint Buldeo – nem tudom, ez rendezői koncepció volt-e, a valószínűtlenül nagy puska, arra utal, hogy igen (rendező: Bal József) – eljátssza a szerep paródiáját, ami önmagában nagyon mulatságos, de ezáltal teljesen súlytalanná válik Maugli és az emberek közti konfliktus. 

Éveim - 1998

1998.

47 éves voltam.

Átadták a forgalomnak a világ legnagyobb támaszközű (1991 m) függőhídját, az Akasi Kaikjó hidat a Japánban lévő Kóbe városa mellett.

Az Erzsébet téren letették az új Nemzeti Színház alapkövét.

A parlamenti választások eredményeként a Fidesz vezette koalíció alakíthatott kormányt.

Foci vébé Franciaországban, nyertek a házigazdák.

Merénylet az Aranykéz utcában Budapesten; 4 halott, köztük az alvilágban közismert Boros Tamás.

 Larry Page és munkatársa megalapította a Google Inc.-et.

 Zala megyében gázkitörés miatt három falu (Bak, Bocfölde és Sárhida) lakóit kitelepítették.

Téli olimpia Naganoban.

Nobel-díjasok:

Irodalmi: José Saramago

Béke: John Hume és David Trimble

Ebben az évben hunytak el:

Alan J. Pakula, Jean Marais, Szőts István, Tolnay Klári, Akira Kuroszava, Todor Zsivkov, Posch Gyula, Szántó Piroska, Gábor Miklós, Bende Zsolt, László Gyula, Frank Sinatra, Czinege Lajos, Gáti József, Octavio Paz, Pol Pot, Benjamin Spock, Wass Albert, Falco, Carl Perkins, Bánki Zsuzsa, Sonny Bono

Alapvetően erre az évre vonatkozóan sincs sok emlékem. De.

Ekkor egy ideig írtam egy szigorúan titkos, senki által nem látott naplót. Egészében hosszú és unalmas, de néhány részletet idemásolok belőle, talán van némi dokumentum értéke.

A munkahelyemen nem volt túl nagy hajtás. Egy viszonylag nagyobb tervet készítek. Többorsós fúrógépre tervezek egy készüléket. Eltart még néhány napig. Ani későn ért haza, mert egy számítógépes tanfolyamra jár. Vacsora, újságolvasás, mosogatás. El kellett készíteni Évi adóbevallását, a gyakorlati munkára kapott pénzéről. Megcsináltam a családi pótlék igénylést is, az egy főre eső havi jövedelem 26000 Ft-ra jött ki. Tévében nem néztem semmit. Korán lefeküdtünk. Az ágyban még olvastam, Arthur Haley: Detektívek c. regényét. Nem egy nagy szám, de pihenésnek jó.

Az idő pocsék, a kertben semmit sem lehet dolgozni. Délelőtt főzés, takarítás, délután olvasás, tévénézés. Egy Agatha Christie könyvet kezdtem el olvasni, a Gloriett a hullának címűt. Este színházba mentünk, Rostand Cyrano de Bergeracját néztük meg. Voltak benne erőltetettnek tűnő rendezői ötletek, de összességében jó előadás volt. Utána a tévében még megnéztük Szilágyi János műsorát a Showbálványt, 1982 volt a témája.

1998. 03. 25.

Szerda. Ma reggel már megint havazott. Unom.

Most állítják össze a régebben tervezett hosszhegesztő berendezést. Néhány dolgot módosítani kellett rajta, ezért a fúrókészüléket még mindig nem tudtam befejezni. Ha valami megint közbe nem jön, akkor ma. Otthon eseménytelen nap volt tegnap. Elkezdtem olvasni Esterházy Péter: Egy nő című valamijét. Nem tudom, milyen műfajba lehetne besorolni. Szövegek szeretetről, gyűlöletről, szexről, szerelemről, férfi és nő viszonyáról.

Reggel félnyolc körül elindultunk Sárvárra az anyósomhoz. Útközben tankoltam kb.2800Ft-ért. Kimentünk a hegyre és két óráig ástunk. Délután kimentünk anyámhoz és a húgomékhoz Gércére. Félhét körül értünk haza. Elkezdtem John Updike: Konspiráció c. regényét olvasni.

  Most valami őskori készülékek helyett kellene újat terveznem, mert elvesztek. (Őskor: amikor én még nem itt dolgoztam.) Tegnap munka után tejport vásároltam anyu malacainak, mert idetelefonált, hogy Sárváron nem kapott

Amikor hazaértünk még dolgoztunk egy kicsit a kertben. Ani kapált, Évi öntözött én pedig permeteztem. Nagyon kezd fodrosodni az őszibarack levele és, ha már nekiláttam, végig permeteztem az egész kertet.

Hát jó régen írtam a naplóba. Három hétig szabadságon voltam. A szabadság előtti utolsó  napon annyi elfoglaltságom lett, hogy teljesen megfeledkeztem a naplóról. Nagyvonalakban megpróbálom összefoglalni az elmúlt három hét eseményeit.

  Pár napot voltunk Sárváron és Gércén. Bagodba is ki kellett menni leadni a munkát. Egy hétig nyaraltunk Sopronban, a Vízmű lakókocsijában. Nem néztünk tévét, nem olvastunk újságot néha rádiót hallgattunk. Elég sokat olvastam. Befejeztem a Körképet, elolvastam Danilo Kis: A holtak enciklopédiája c. novellás kötetét és Anatole France két regényét (Thaiaz, Az istenek szomjaznak), most Updike: Eastwicki boszorkányok c. regényét olvasom. Nagyokat sétáltunk a hegyekben. Elmentünk a Fertő-tóhoz is hatalmas tömeg volt és koszos víz. Velünk volt Évi és a barátja is. Nehéz volt közös programokat összehozni. Utolsó héten Ani mér dolgozott. Évivel újrafestettük a konyhaablakot. Többet is szerettünk volna, de ennyire lett elég az idő.

Az irodám szét van döntve, fűtés rekonstrukciót csinálnak a cégnél. Nem tudom, mikor lehet újra normálisan dolgozni. Szerencsére kevesebb munka várt mint, amire számítottam. Sokan vannak most szabadságon.

  Nem nagyon haladtam a munkámmal, nem találtam igazán jó megoldást. A gyárban kiárusítják a szakszervezeti könyvtárat, tegnap vettem tíz könyvet. Befejeztem Az angol beteget, most Déry Tibor: G.A. úr X-ben című regényét olvasom.

Szombaton Ani nagymosást tartott, és takarítottunk. A munkahelyén most tartja a névnapját, arra is csináltunk süteményeket. Este mi mentünk színházba, Bereményi Géza: Az arany ára c. darabját néztük meg. Szerintem nagyon jó volt.

  Befejeztem újra egy munkát, egy kiesztergálófejet kellett átalakítani, hogy nagyobb átmérőt is lehessen vele megmunkálni. Még januárban megrendeltük az ablakok szigetelését, most az ígérték, hogy holnap jönnek, ezért holnap szabadságon leszek. Megkaptam a fizetésemet (45000Ft). A szakszervezettől vettem még kb. 20 könyvet. Tegnap kettesben voltunk otthon, mert Évi Sipiékhoz ment. Évi még a múlt héten kapott az egyik osztálytársától gesztenyét, azt vittük el megtisztíttatni. Az egyik ajándékot is be kellett vinni kicseréltetni, amit Évi tegnapelőtt vett, mert otthon vettük észre, hogy törött. A szomszédunk hozott még 20kg almát, azt is el kellett rakni.

Pénteken délután kimentem Bagodba, megbeszéltem a munkát, kb. 20000Ft-ért vállaltam el. Megrendeltem a számítógépet, holnap lehet elhozni, 92000Ft tíz havi kamatmentes részletre. Évi csak 11 óra körül ért haza, mert elmentek az osztályfőnökükkel Dunaújvárosba kézilabda meccsre.

  Péntek reggel elvittem Évit és Anit. Majdnem egész délelőtt a városban voltam. Elmentem bőrgyógyászatra, mert a combomon vannak valamilyen foltok, az orvos sem tudta eldönteni pontosan mi okozza, egyelőre csak kísérletezik vele. Újra be kellett menni az OTP-be, a számítógép részletek miatt. Aninak vettem virágot a házassági évfordulónkra (23.). Autószerelővel beszéltem a kocsi vizsgáztatásáról. Otthon ebédre paprikás krumplit főztem. Átválogattam az almát, lehordtam a padlásról a beázás miatt az edényekben összegyűlt vizet. A kertből behoztam azokat a virágokat, amiket a lakásban kell  átteleltetni. A számítógépen csak vacsora után tudtam dolgozni.

Szombaton hajnalban gázkitörés volt a közelben, három falut ki is telepítettek. Nálunk is lehetett érezni a gáz szagot. Még mindig nem sikerült elzárni. A délelőtt elment bevásárlással és főzéssel. Délután a kertben elégettem a szemetet, és elkezdtem ásni. Este a tévében Színházról színházra (Pécs).

  Megrajzoltam egy ellenőrző sablont és egy élhajlító kést, és lángvágó sablonokat plotteroltam, közben mérgelődtem, mert állandóan újra kellett indítani a gépet. Tegnap megvolt az autó műszakija, 44000Ft-ot fizettem a szerelőnek plusz a gumik, ez most nagy érvágás volt. A tévében Kepes (Pálfy József, Pálfy István, Babos Gyula).

Csak néhány részletet ragadtam ki. Ez is túl sok.

Nem sok fényképet találtam erről az évről.

Ez talán akkor készült:

A zenei mellékletben először emlékezzünk meg az év halottairól:

Frank Sinatra:

Sonny Bono:

Falco:

Végül két dal, ami erre az évre jellemző:

Madonna:

Jazz+Az:

Olvasónapló - Arsѐne Lupin Herlock Sholmes ellen

Maurice Leblanc: Arsѐne Lupin Herlock Sholmes ellen

Kis alakú, vékony könyv, egy ülésben elolvasható.

Nem emlékszem, hogy került hozzám ez a könyv, talán egy nyaraláson vettem olvasnivalónak, aztán olvasatlan maradt egészen eddig. Véletlenül bukkantam rá a könyvek rendezgetése közben.

Nem elírás, valóban Herlock Sholmes. Nagy valószínűséggel szerzői jogi okok miatt, de hát a ez a Herlock valóban nem az a Sherlock, még ha a szerző azt állítja is, „akár Conan Doyle, a nagy regényíró agyából is kipattanhatott volna.” Hát nem. Van hasonlóság, de méhiscsak más karakter.

A szerző Maurice Leblanc, Arsѐne Lupin figurájának megteremtője. Szerintem nem fontos, valóságos személyről mintázta-e. A regény egyértelműen fikció.

Az még csak elfogadható, hogy Herlock utólag, mit és hogyan csinált Arsѐne Lupin, de hogy Arsѐne Lupin mindent előre így eltervezett és meg valósított, az már egy természet fölötti erőkkel rendelkező lényt feltételezne. Vagy a véletlenek csodás módon szerencsés összjátékára.

Mindegy is. Az olvasó úgyis csak utólag visszagondolva jön rá erre. Olvasás közben szórakozik és izgul. Utána pedig felejtendő.

Jazzszerda - Kozma Orsi

Kozma Orsit a Jazz+Az énekesnőjeként ismertem meg. Kétségkívül az együttes nevén túl is volt némi közük a jazzhez, de jóval több volt a +Az. Ezt nem elmarasztalásnak szánom, nagyon kedveltem őket annak idején, és szerintem még egyáltalán nem futották ki magukat, de úgy döntöttek, a csúcson kell abbahagyni.

Kozma Orsi azóta több műfajjal és formációval is próbálkozott, ezek egyike a Kozma Orsi kvartett.

Cseke Gábor zongorista, Hárs Viktor basszusgitáros, Pusztai Csaba dobos és természetesen Kozma Orsi énekes.

Bár a koncert felkonferálásakor a helyi műsorközlő a magyar jazzélet meghatározó szereplőjének nevezte őket, én ezt enyhén szólva is túlzásnak találom. Kétségtelen, hogy Hárs Viktor az egyik legjobb basszusgitáros, Cseke Gábor is az élmezőnyhöz tartozik, talán a dobos , Pusztai Csaba, kevésbé ismert, de egy olyan mezőnyben, ahol Kőszegi Imre is csa a szavazatot kapott még kategóriába tud kerülni, nehéz az élbolyba jutni, még egy olyan kiváló dobosnak is, mint éppen ő.

Bár az együttes az ő nevét viseli, úgy érzem mégsem Kozma Orsi a zenei vezető.

A zenekarnak egyedi, mással össze nem téveszthető hangzásvilága és lüktetés van. A koncerten nagyrészt saját dalaikat adták elő – Cseke Gábor és Hárs Viktor szerzeményei – de elhangzott néhány magyar és külföldi (George Benson, Sting) feldolgozás is.

Kozma Orsi egyéniségéhez a lírai dalok állnak a legközelebb.

Ízelítőül néhány, a zalaegerszegi koncerten is elhangzott dal:

A koncert nyitószáma, és a sajátszerzemények közül talán a legnépszerűbb:

Egy dal faldolgozása , amit eredetileg Orsi apop projektje keretében adott elő:

És egy talán közismert dal feldolgozása: