Éveim - 1981

30 éves voltam.

Kitekintés:
Görögország az EGK tagja lett.

Csendőrpuccs Spanyolországban.

Merénylet a pápa ellen.

Wojciech Jaruzelski lett a lengyel miniszterelnök.

Columbia űrrepülő első útja.

Anvar Szadat merénylet áldozata lett.

Lengyelországban bevezették a szükségállapotot.

Nobel-díjat kaptak:

Irodalmi: Elias Canetti

Béke: ENSZ Menekültügyi Főbiztossága

(Úgy tűnik, a menekültügy már akkor világprobléma volt, és azóta sem született rá megoldás. De majd a mi kerítésünk…)

Ebben az évben születtek:

Elijah Wood, Felipe Massa, Talmácsi Gábor, Natalie Portman, Kovács Ágnes, Fernando Alonso, Roger Federer, Gerlóczy Márton, Beyoncé, Serena Williams, Britney Spears

Elhunytak:

Bill Haley, René Clair, Zelk Zoltán, Bob Marley, Pilinszky János, Breuer Marcell, Gyergyai Albert, Molnár C. Pál, Bilicsi Tivadar, Hajnóczy Péter, Natalie Wood

Ez az év még mindig az építkezés jegyében telt. Most már nem közösen, a belső munkákat mindenki saját maga intézte. Fizikai munka kevesebb volt, gond annál több. Nehéz volt szakembereket találni, vagy túlvállalták magukat és sokadik sürgetésre jöttek csak, közben más sem tudott miattuk dolgozni. Voltak kivételek is persze, akik segítőkészek voltak, amit megígértek, azt be is tartották, és még jól is dolgoztak. De tényleg ezek voltak a kivételek. Közben a pénzünk is vészesen fogyott.

A villanyszerelő, aki előleget is kért tőlem, addig húzta az időt, amíg börtönbe került. Azt hiszem, egy kocsmai verekedés miatt.

Októberben volt még egy nagyobb közös munka, a külső vakolás. Az utolsó előtti napon ebéd után rosszul lettem, maradtam estig, de nagyon gyenge voltam, szerencsére nem volt nagy hajtás. Másnap reggel még gyengébb voltam, valahogy átmentem a körzeti orvoshoz, aki amikor meglátott, soron kívül behívott, és azonnal hívta a mentőt.

Gyomorvérzés.

Egy vérző szívben van valami patetikus, de egy vérző gyomor…

Lehet, hogy a betegségbe menekültem?

Közben Pici felmondta az albérletet, hogy legalább azt ne kelljen fizetni.

Én a kórház után, Sárvárra mentem Pici szüleihez, aztán Lillafüredre, ahova Pici szerzett beutalót. Amire újra hazamentem, már elrendezte a költözést. Az alsó szintet sikerült valamennyire lakhatóvá tenni, a telet már saját lakásunkban töltöttük.

Évi anyámmal és a húgom fiával:

És azért az építkezésen kívül is volt élet. Az egyik munkatársam legénybúcsúján:

Emlékezzünk az év halottaira:

Bill Haley:

Bob Marley:

Ekkoriban egy szerelmes asszony énekelt:

És jött az Edda:

Jazzszerda - Babos

Mielőtt belekezdenék az aktuális koncert kapcsán támadt gondolataimba, szomorú kötelességemnek érzem megemlékezni Benkó Sándorról. Azt hiszem, két hónappal ezelőtt, a sorozat előző koncertjén senki sem sejtette, hogy ez az utolsó koncertje városunkban, és az utolsó fellépéseinek egyike.

Emlékezzünk rá egy dallal:

Babos Gyula.

Úgy alakult, hogy egészen a közelmúltig, nem volt szerencsém élőben hallani a zenéjét, és mos rövid időn belül kétszer is.

Nyáron Bogláron a Gitár trió tagjaként egy viszonylag populáris műsornak lehettem élvezője. Most a Makrokozmosz formációval egy egészen más zenei világot mutatott be. Vagy talán nem is annyira más. Hosszabb lélegzetű, nehezebben emészthető művek, és egy más hangzásvilág. Néhol talán nem is tipikusan jazzes hangzás.

De mi is az a jazzes hangzás?

Amikor negyvenegynéhány évvel ezelőtt elkezdtem jazz koncertekre járni, sokféle stílusban játszottak a zenekarok, mégis volt valami, ami alapján hacsak egy kicsit is belehallgattunk, tudtuk, igen, ez jazz. Akkoriban talán csak Szabados György lógott ki a sorból.

Mostanra a jazz is sokkal sokszínűbblett, sokkal több minden belefér, és első hallásra talán nem mindig egyértelmű, igen, ez jazz.

Azt hiszem, Babos Gyula a különböző formációkban, különböző stílusokban mindig a mi világunkra reflektál, róla és rólunk szól a zenéje.

Ebben a csapatban is nagyszerű zenészeket választott maga mellé.

Fekete-Kovács Kornél az egyik legjobb trombitás, Winand Gábor szaxofonos, fuvolista és énekes, Orbán György nagybőgős és Czirják Tamás dobos, aki még egészen fiatal, de nagyon tehetséges.

Egy rövid ízelítő a műsorukból:

(Nem sok mindent találtam tőlük.)

Egyszer volt...

Nem mese ez…

Képzeletünk is a valóság része? Minden bizonnyal. Lehetséges, hogy képzeletünk teremtményei is valóságosak, csak egy másik dimenzióban? Képes-e a tudomány megoldani, hogy képzeletünk teremtményei megjelenjenek a valóságban? Vajon nem fogunk-e csalódni álmaink nőjében (férfijában)? Mert hát a részletek, az álmokban mindig homályosak, de hétköznapokban nagyon is fontossá válnak.

És legyőzhetjük-e vetélytársunkat, aki valakinek az álmában létezik? Hisz sohasem lehetünk olyan tökéletesek, mint egy álomkép. Miért is ne álmodnánk tökéletes társat magunknak?

Mi történik, ha a hatalom megszerzi a szerkezetet, mellyel megjeleníthető az emberek képzelete? Tökéletes eszköz a gondolatrendőrség megteremtéséhez.

Doktor Herz a Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban.

Mintha a szerzők figyelmét elkerülte volna az a lehetőség, vagy talán tény, hogy képzeletünk szülöttei sem mind jóságos, szeretetreméltó teremtmények, bizony akadnak köztük kifejezetten gonoszak is.

És szükség esetén lesz-e valaki, aki vállalja, helyretolja a kizökkent időt, akár élete árán is? És ha vállalja, nem lesz-e felesleges áldozat?

És itt már tényleg elérkezünk az „egyszer volt” azaz a mesék világába, ahol is a képzeletbeli lumániaik küldenek egy kütyüt, ami a zene segítségével legyőzi a fegyvereket.

Jellemzően a fináléban elhangzó dal minden sora úgy kezdődik: Egyszer volt…

Omnia vincit…

Mi is? A szerelem? A szeretet? A tudomány? A zene?

Éveim - 1980

29 éves voltam.

Kitekintés:

Ötvenen meghaltak, amikor egy Vosztok rakéta az indítóállványon üzemanyagtöltés közben felrobbant.

Összedőlt egy norvég olajplatform, 123-an meghaltak.

Rodézia független lett Zimbabwe néven.

Farkas Bertalan az űrben.

Olimpia Moszkvában. A Szovjetunió afganisztáni bevonulása miatt a nyugati országok többsége bojkottálta. Magyarország hét aranyérmet szerzett.

Lech Walesa sztrájkot szervezett a gdanski hajógyárban.

Ronald Reagan győzött az USA elnökválasztáson.

Meggyilkolták John Lennont.

Nobel-díjat kaptak:

Irodalmi: Czeslaw Milosz

Béke: Adolfo Pérez Esquivel

Ebben az évben születtek: Jenson Button, Ronaldinho, Venus Williams, Macaulay Culkin, Christina Aguilera

Elhunytak: Tamkó Sirató Károly, Hidas Antal, Gerő Ernő, Tamara de Lempicka, Jesse Owens, Jean-Paul Sartre, Alfred Hitchcock, Josip Broz Tito, Bulla Elma, Vlagyimir Viszockij, Mohammad Reza Pahlavi, Alekszej Koszigin, Palasovszky Ödön, John Lennon

Ez az év az építkezés jegyében telt. Kicsit nehezen indult. Kezdődött a szövetkezeti tagsággal. Előző részben írtam róla. Bőven belenyúlott a tavaszba, amire lezárult. Aztán az építési engedéllyel is akadtak gondok, Második vagy harmadik nekifutásra sikerült csak. No igen. Olcsó húsnak híg a leve. Az eredetileg megbízni szándékozott építész árajánlatát sokallta az ügyvéd úr, aki utolsónak csatlakozott a társasághoz, amikor valaki kiszállt. Egy téesz építésvezetőt hozott, akinek nem igazán volt ilyen irányú tervezési gyakorlata. (És az csak a kisebb gond volt, hogy késett miatta az építési engedély.) Végül meglett az engedély is, megköthettük a kölcsönszerződést az OTP-vel. Ekkorra már a saját tőkénket elköltöttük. Úgy éreztük most más minden sínen van. Kétszer is 3-4 hét kényszerpihenőt kellett tartanunk betongerenda hiány miatt. Ekkor még közösen építkeztünk. Legnagyobb gondot a segédmunkások biztosítása jelentette. Barátaim és munkatársaim rengeteget segítettek, de közös építkezés miatt pontosan annyi segédmunkást kellett biztosítani, amennyit az építésvezető kért fejenként, a későbbi elszámolási viták elkerülése érdekében. Ez nem mindig jött össze.

Pici otthon volt gyesen. Az örökbefogadási eljárás eléggé elhúzódott. Nekem igazából csak a kényszerpihenők ideje alatt jutott időm az apaságra. Máskor jóformán csak aludni jártam haza.

Novemberre tető alá került az épület, ekkor kisorsoltuk, kinek melyik lakás jusson, és a további munkákat már mindenki saját maga intézte.

Amikor éppen ráértem:

Első születésnap:

Egy dal John Lennon emlékére:

És egy Viszockijéra:

És ha már az emlékezésnél tartunk, jöjjön a Filléres emlékeim, ami akár blogom mottója is lehetne:

Éveim - 1979

Kitekintés:

Az USA és Kína felvették egymással a diplomáciai kapcsolatot.

Vietnami csapatok és kambodzsai felkelők elfoglalták Phnom Penh-t, összeomlott a Pol Pot rezsim.

Iránban megdöntötték Mohammed Rezah Pahlavi sah uralmát, hazatért Khomeini ayatollah, és átvette a hatalmat, megalakult az Iszlám Köztársaság.

Margaret Thatcher lett Nagy-Britannia miniszterelnöke.

Jimmy Carter és Leonyid Brezsnyev aláírta a SALT II. megállpodást.

A Szovjetunió megtámadta Afganisztánt.

Nobel-díjat kaptak:

Irodalmi: Odisszeasz Elitisz

Béke: Teréz anya

Ebben az évben születtek: Heath Ledger, Kate Hudson, Fenyő Iván, Lékó Péter, Pink, Görög Zita, Kimi Räikkönen

Elhunytak: Harangi Imre, Gábor Dénes, Vaszy Viktor, Mesterházi Lajos, Zulfikar Ali Bhutto, Várkonyi Zoltán, Bibó István, John Wayne, Passuth László, Örkény István, Mika Waltari, Konsztantyin Szimonov, Öveges József

Úgy emlékszem, Róbert László rajt volt azon a repülőgépen, amellyel Khomeini ayatollah hazatért Iránba. Ekkor még nem sejtve, hogy Iszlám Köztársaság lesz a végeredmény.

Ez az év nagyrészt az építkezés előkészítésének a jegyében telt. Kifizettük a telket, amit ekkor tartós használatba kaptunk. Megvettük a téglát, fölmunkákat végeztettünk, meszet oltottunk. Tetőfának az erdészettől vettünk rönköket, amit felvágattunk. Megállapodtunk egy tervezővel. És jelentkezett az első probléma is. Az előírások szerint be kellett lépni a már meglévő lakásépítő szövetkezetbe, amit mi csak formalitásnak gondoltunk, de a szövetkezet vezetői, csak mert megtehették, először elzárkóztak, aztán csak hosszas egyeztetések után fogadták el a belépésünket. Közben több hónap eltelt úgy, hogy nem tudtunk továbblépni, mivel építési engedélyt csak szövetkezeti tagként kaphattunk.

Nyaralás utószezonban ÁIB (Állami Ifjúsági Bizottság) beutalóval balatonszemesi Vadvirág kempingben, ami igazából Balatonlelle-felső vasútállomás mellett található, de hát honnan tudtuk volna, gyalogoltunk Szemesről csomagokkal felpakolva. A kemping szocialista országokból érkező vendégeknek elkülönített részén voltunk elhelyezve, mi átjárhattunk a „nyugati” részen levő ételbárba kajálni, de állítólag nyáron szigorúan el voltak egymástól különítve. Bár a vízben nem volt kerítés.

Egy kép volt főnökömmel:

A néphadsereg felé is volt még elvileg hét hónapnyi tartozásom. Meg is kaptam a behívót, levágattam a hajamat, elvonatoztam Tápiószecsőre. Három hónapos raktáros kiképzésen kellett volna részt vennem, én sem értem, miért. De nem értette az ottani századparancsnok sem, és hazaküldött azzal, hogy vár vissza hét hónapra, rakétás továbbképzésre. Amiből aztán szerencsére nem lett semmi.

Egy kép egyik munkatársam hegyén, még majdnem katonás frizurával:

Házassági évfordulónkra (nov. 6.) hivatalosan is tanúsították, hogy kiváló ifjú vagyok.

Az előző részben említettem, elindítottuk az örökbe fogadási eljárást. Előterjesztettük a kívánságainkat, legyen fiú, három év körüli. Volt is néhány szóba jöhető jelölt. Aztán egyszer szóltak, a kórházban otthagytak egy kislányt, esetleg nézzük meg őt is. Megnéztük, egymásra néztünk, és tudtuk, ő lesz a mi kislányunk.

Nem adom fel (LGT)

És szóljon az AC/DC:

Mese (ez gyermek)

Hol voltam, hol nem voltam. Hol nem voltam, hol nem voltam?! Nagyon sok helyen nem voltam. Hol vagyok, hol nem vagyok. Itt vagyok és mesét írok. Hol leszek, hol nem leszek. A mesémben benne leszek.

Volt egy király, nagyhatalmú. Parancsot adott, szigorút. Király volt, mást mit tehetett? Minden legény harcba szálljon, a sárkánnyal megbirkózzon. Jutalmat is ígért érte, fele lányát feleségül. Másik fele megy magától, nem szakadhat el magától.

Parancs, parancs. Mit tehettem? Elindultam harcra készen. Elindultam sárkányt vívni, háborúzni, öldökölni. Fél királylányt hódítani.

Gyönyörű volt a fél királylány, de még szebb a másik fele. Én ránéztem, ő rám nézett…

Fenn a hegyen élt a sárkány. Kerek tábla az ajtaján: Make love, not war! – szólt az írás. Hippi sárkány, nem is vitás.

Hagyjál engem kedves vitéz. Nem kell nekem a királylány, sem a fele, sem az egész. Nem akarok öldökölni, tűzokádni, harcot vívni. Van már nekem szép barátnőm, háromfejű, formás keblű, hosszú combú sárkányleány. Csatákat az ágyban vívunk, no meg réten, erdőn-mezőn, szerelmesen összebújva, egymást tépve marcangolva, hol gyengéden, hol vadulva, egymást végig csókolgatva, olykor véresre karmolva.

Édes kincsem, galambocskám…, gyönyörű szép fél királylány! Jössz-e hozzám feleségül? Nekem adod-é a szíved, és a kezed, és a tested?

Jó vitézem, szívem tiéd, de a kezem nem adhatom, arról csak az apám dönthet. Ám a király hajthatatlan, sárkányt ölni kötelező, anélkül nem lehet esküvő.

Sto gyélaty? Most mit csináljunk? Hogy teljesülhet a vágyunk, egymáséi hogyan legyünk? Szökj meg velem, fél királylány, egyszer apád megbocsát tán.

Megszöknék én, ha tehetném. Zordon őrök vigyáznak rám, szemmel tartva éjjel-nappal. Egy lépést sem tehetek, amit apám nem enged meg.

Mire téged szeretni tudnálak…

Kedves sárkány segíts nekem, megszöktetni szép szerelmem. Hippi sárkány a szerelmet teljes szívvel támogatta. Felkapott a hátára, repültünk a palotába. Tűzokádott, nagyot bődült, szerteszét szaladtak az őrök. Boldogan jött fél királylány, követte a másik fele.

Faluvégén, kis kunyhóban…

Ugyan, dehogy! Volt énnekem szép lakásom, városszéli lakóparkban. Odavittem a királylányt, beteljesülni a vágyunk. Egymás ruháját letéptük, türelmetlen szerelmünkben. Három nap és három éjjel egyek voltunk mi a kéjjel. Könyvespolcon szégyenkezve elpirult a Kámaszutra.

Szerelmünknek gyümölcse lett, rózsásarcú leánygyermek. Kissárkányok is születtek, három- öt- és hétfejűek. Lettek jó játszó pajtások.

Szomorú az öreg király. Unokája zabigyerek, az emberek háborognak, zsarnokságot kiáltanak. Szavát vissza nem vonhatja, törvényt meg nem változtatja. Lemondott hát a trónjáról, tegyem, amit jónak látok.

Itt a vége.

Itt a vége?

A mesének sosincs vége. Mindig lesznek új királyok, olykor bölcsek, olykor dölyfek, zsarnokok és nagyravágyók, szelídek és népbarátok.

Királylányok, szépek, csúnyák. Kényeskedők, kedveskedők. De mind szerelemre várnak.

És jön egy királyfi tán…

Sárkányok is újak jőnek. Őtfejűek, hétfejűek. Néha lepkét kergető egyfejű.. Gonoszok és jóságosak. Néha kicsit tűzokádnak. A sárkányok melegségre vágynak.

És a szerelem?

Már megint izzad a tenyerem…

Omnia vincit…

Éveim - 1978

27 éves voltam.

Kitekintés:

Az USA visszaadta a Szent Koronát.

Felavatták taliándörögdi űrtávközlési állomást.

Sújtólégrobbanás volt a Tatabányai Szénbányákban, 12 halálos áldozat.

Túszdráma a larnakai repülőtéren.

A Vörös Brigádok elrabolta és meggyilkolta Aldo Morot.

A csepeli HÉV a Boráros téren belerohant a várakozó tömegbe, 18 halálos áldozat.

Biszku Bélát felmentették KB-titkári funkciójából

Meghalt VI. Pál pápa, utódja I. János Pál 33 napig töltötte be tisztségét, utódjául Karol Woytilát választották, II. János Pál néven.

Bevezették a személyiszámot.

Aláírták a Camp David-i egyezményt.

VIT Havannában.

Foci VB Argentínában. Világbajnok: Argentína. Magyarország három vereséggel kiesett a selejtező csoportból.

Nobel-díjat kaptak:

Irodalmi: Isaac Bashevis Singer

Béke: Anvar Szadat és Menáhem Begin

Ebben az évben születtek:

Oláh Ibolya, Ashton Kutcher, Al Ghaoui Hesna, Szálingr Balázs, Pálinger Katalin, Katie Holmes

Elhunytak:

Nagy László, Ortutay Gyula, Ignotus Pál, Rónay György, Bozsik József, Dienes Valéria, Pulszky Romola, Makláry Zoltán, Féja Géza, Erdélyi József, Mécs László, Golda Meir, Honthy Hanna, Aram Hacsaturján, Charles Boyer

Úgy tűnik, elég mozgalmas év volt.

Magánéletben kevésbé, bár sok jelentős dolog is elkezdődött.

Elegem lett a MEO-ból, elsősorban a hóvégi fejetlenségből, kértem az áthelyezésemet más munkakörbe. Ekkor indult a cégnél az önálló szerszám- és készüléktervezés, április elsejétől (nem tréfa) én lettem „a” szerszámszerkesztő, ami aztán kisebb kitérőkkel és kiegészítőkkel egészen nyugdíjazásomig a fő munkaköröm maradt, ha a munkahelyem változott is.

Mint a kitekintőben is megemlítettem, ebben az évben volt a VIT Havannában, amelyre egy vetélkedő megnyerésével is ki lehetett jutni. A munkahelyünk csapatában mindketten indultunk. A mi csapatunk kiesett a megyei döntőn, Piciéké eljutott a területi döntőre. A jutalmul kapott pénzből vásároltunk egy tévét.

Az első lehetséges alkalommal beadtuk a lakás kérelmünket, a munkahelyemen minden évben biztattak, hogy el fogják intézni, de mindig lemaradtunk a listáról. Próbálkoztunk használt lakásvásárlással is, de az sem jött össze. Picit azzal kereste meg egy ismerőse, hogy szükség lenne valakire egy négy lakásos társasházhoz, mert valaki kiszállt, ha úgy gondoljuk, szálljunk be. Úgy gondoltuk. Nem tudtuk még, mire vállalkozunk. Ebben az évben még csak a telek igénylésig jutottunk el.

Az a tervünk, hogy örökbe fogadunk egy gyereket, ekkor jutott el addig, hogy hivatalosan is elindítottuk az eljárást.

Nyáron két hetet töltöttünk az ÁGOK (Állami Gazdaságok Országos Központja) csopaki üdülőjében. Az albérlethez viszonyítva kifejezetten luxusnak tűnt.

Buszra várva üdülés végén:

Nagy László emlékére hallgassuk meg egy megzenésített versét a Sebő együttes előadásában:

Egy dal Demjén Ferenctől:

Dire Straits: