2011.05.22
Politika
Tisztelt Miniszterelnök úr
Ha már Ön megtisztelt a levelével, illik válaszolni. Úgy vélem az erre fordított pénzt sokkal hasznosabb dolgokra is el lehetett volna költeni. Egy kevésbé költséges módot választok, így nyilvánosan válaszolva.
1] Vannak, akik szerint be kellene vezetni Magyarországon a védett kor intézményét, mert aki 55 éves elmúlt és elveszíti a munkáját, annak most alig van esélye újra elhelyezkedni. Mások azt mondják, nincs szükség a védett kor bevezetésére. Ön mit gondol?
Igen, és:
Vannak, akik végigmérnek
- Szép kis alak – így beszélnek
De most komolyan, mire jó ez vannak, akik. Nem lehet egyszerűen megkérdezni, Önnek mi a véleménye?
Egy-egy kérdésről számtalan vélemény létezik még, nem sportszerű úgy feltenni kérdést, mintha csak ezek a vélemények léteznének. Miért is kell a válaszoknak a kérdésben is szerepelni?
Hát maga megbolondult,
Hát maga megbolondult,
Hogy mindent kétszer mond, kétszer mond?
Hát nem tudom. Valamilyen védelem talán jó lenne, de nem hiszem, hogy adminisztratív eszközökkel ez megoldható lenne, még az is lehetne az eredménye, hogy a cégek még 55 éves kor előtt megszabadulnának az idősebb dolgozóktól, akiknek aztán semmi esélye nem lenne az elhelyezkedésre. Inkább arra kellene törekedni, hogy ne érje meg elbocsátani az ötvenöt felettieket, mondjuk törvényben előírt magasabb végkielégítéssel, vagy érje meg őket alkalmazni, például adókedvezményekkel ösztönözni a foglalkoztatásukat.
(Be kell vezetni a védett kor intézményét, ami azt jelenti, hogy 55 éves kortól senkit sem lehet alapos fegyelmi indok nélkül elbocsátani.
Nincs szükség a védett kor intézményének bevezetésére.
Nem tudom megítélni a kérdést.)
2] Vannak, akik azt javasolják, hogy az állam szorítsa korlátok közé a közműszolgáltatók (víz, szemét, csatorna, gáz, villany, távfűtés) magánérdekeit: ne engedje, hogy extraprofitot szedjenek be és emiatt megfizethetetlenné váljanak a rezsiköltségek. Mások szerint az államnak nem szabad beavatkozni a közműszolgáltató magánvállalatok árképzésébe. Megint mások azt mondják, csak azokat védje az állam a közműdíjak emelkedésétől, akik erre rászorulnak. Ön mit gondol?
Hát ez így elég demagóg kérdés. Ki fogja azt mondani, legyen csak nyugodtan extraprofitja a szolgáltatóknak? Igazából nem hiszem, hogy érdemes lenne eltéríteni az árakat, a valós piaci áraktól, azt valakinek előbb vagy utóbb meg kell fizetni.
(Az állam szorítsa korlátok közé a közműszolgáltatók (víz, szemét, csatorna, gáz, villany, távfűtés) magánérdekeit: ne engedje, hogy extraprofitot szedjenek be és emiatt megfizethetetlenné váljanak a rezsiköltségek.
Az állam csak a kisfogyasztók és a rászorulók esetében korlátozza a közműszolgáltatások díját.
Az állam ne avatkozzon be a közműszolgáltatók árképzésébe.
Nem tudom megítélni a kérdést.)
3] Vannak, akik azt javasolják, hogy az ország segély helyett inkább munkalehetőséggel segítse a munkanélkülieket. Mások szerint a segélyezés a megoldás a munkanélküliség problémájára. Ön mit gondol?
Hát ez egy nagyon aljas kérdés. Persze, hogy a többség azt fogja mondani, munkalehetőséggel kell segíteni a munkanélkülieket. De hát pont azért vannak munkanélküliek, mert nincs elég munkalehetőség, és őket anyagilag is segíteni kell, amíg megfelelő munkát nem találnak maguknak. Természetesen a munkahely keresésben is segíteni kell őket.
Persze, hogy a segélyezés nem megoldás a munkanélküliség problémájára, nem is az a feladata. Nagyon álnok így feltenni ezt a kérdést, és aztán erre hivatkozva radikálisan csökkenteni a segélyeket. Hát nem! Ezzel csak a szociális feszültséget lehet növelni, ami már most is robbanással fenyeget.
És nem lehet ez indok kényszermunkatáborok létrehozásához sem.
(Az országnak segély helyett inkább munkalehetőséggel kellene segítenie a munkanélkülieket.
A segélyezés a megoldás a munkanélküliség problémájára.
Nem tudom megítélni a kérdést.)
4] Vannak, akik azt javasolják, hogy több nyugdíjat kapjanak azok, akik gyermeket vállaltak és neveltek föl, mert az is teljes értékű munkavégzés. Mások szerint éppen elég az, hogy a gyermekvállalás költségeit mostantól nem lehet megadóztatni. Ön mit gondol?
Valóban? Vannak? Szerintem ilyet csak egy politikus tud kitalálni.
A gyermeknevelést nagyon sokféleképpen lehet és kell támogatni, a nyugdíj nem tartozik ezek közé. Aki ma gyereket vállal 30-40 év múlva megy majd nyugdíjba, Ön merne ilyen távra bármilyen ígéretet is tenni?
(Több nyugdíjat kapjanak azok, akik gyermeket vállaltak és neveltek föl, mert az is teljes értékű munkavégzés.
Csak azok kapjanak a gyermeknevelés elismeréseként több nyugdíjat, akik emellett megfelelő időtartamú munkaviszonnyal is rendelkeznek.
A nyugdíjban nem kell honorálni a gyermekek nevelését.
Nem tudom megítélni a kérdést.)
5] Vannak, akik azt javasolják, hogy az állam a szociális segélyt a rászorulóknak ne pénzben, hanem alapvető szükségleti cikkekben (pl. élelmiszer) adja. Mások szerint a szociális segélyt továbbra is pénzben kell folyósítani a rászorulók számára. Ön mit gondol?
Én azt gondolom, hogy, aki segélyre szorul, nem kell azonnal megalázni azzal, hogy gyereknek vagy gyengeelméjűnek nézik. Szerintem mindenki maga tudja, leginkább mire van szüksége. Fölösleges bonyolítani a endszert, csak pénzkidobás.
(Az állam a szociális segélyt a rászorulóknak ne pénzben, hanem alapvető szükségleti cikkekben (pl. élelmiszer) adja.
A szociális segély egy részét pénzben, egy részét szükségleti cikkekben adják a rászorulóknak.
A szociális segélyt pénzben kell folyósítani a rászorulóknak.
Nem tudom megítélni a kérdést.)
6] Vannak, akik szerint a deviza alapú lakáshitellel rendelkezőknek állami segítséget kell nyújtani, hogy ne kerüljenek az utcára. Mások szerint az államnak nem kell segítséget nyújtani senkinek, aki nem tudja fizetni az adósságát. Ön mit gondol?
Az államnak úgy általában segíteni kellene az embereket, hogy ne kerüljenek A devizahiteleseken legjobban egy erős forinttal lehetne segíteni.
(A deviza alapú lakáshitellel rendelkezőknek állami segítséget kell nyújtani, hogy ne kerüljenek az utcára.
Az államnak nem kell segítséget nyújtani senkinek, aki nem tudja fizetni az adósságát.
Nem tudom megítélni a kérdést.)
7] Vannak, akik azt javasolják, hogy ismét lehessen fölvenni deviza alapú lakáshitelt, mert az elmúlt évek történései alapján mindenki tisztában van a kockázatokkal. Mások szerint veszélyes lenne feloldani a deviza alapú lakáshitelek tilalmát, mert újra ugyanaz történne, ami korábban. Ön mit gondol?
Ha alacsony kamatra lehetne forint alapú hitelt felvenni, szóba sem kerülnének a deviza alapú hitelek. Csak nem azt akarják burkoltan jelezni, hogy további jelentős forintgyengülés várható, csak akkor történhet ugyanaz, mint korábban.
(A tiltás elérte célját, most már lehetővé kell tenni, hogy a korábbinál sokkal szigorúbb feltételek mellett ismét lehessen fölvenni deviza alapú lakáshitelt.
Nem szabad megengedni a deviza alapú lakáshitelt.
Nem tudom megítélni a kérdést.)
8] Vannak, akik szerint a gyógyszergyárak lobbiját meg kell törni, mert sok milliárdot vesznek ki az emberek zsebéből. Vannak, akik szerint a drágább gyógyszereket erőltetik rá a betegekre saját extraprofitjuk érdekében. Mások szerint nincs szükség arra, hogy a gyógyszergyártókkal szemben az állam föllépjen.
Ön mit gondol?
Ön mit gondol?
Ennek olyan összeesküvés elmélet szaga van. Általában az ember nemcsak úgy bemegy a patikába és vesz valamilyen gyógyszert. Előtte elmegy az orvoshoz és az általa felírt gyógyszert váltja ki a patikában. Az orvosok is a gyógyszergyárak ügynökei lennének? És a gyógyszertámogatásokról döntők is?
Nagyon károsnak érzem ezt a kormányzati szintű hangulatkeltést a gyógyszergyárak ellen, amikor úgyis mélyponton van az emberek bizalma az egészségüggyel kapcsolatban.
(A gyógyszergyárak lobbiját meg kell törni, nem szabad hagyni, hogy a drágább gyógyszereket erőltessék rá a betegekre saját extraprofitjuk érdekében.
Nincs szükség arra, hogy a betegek érdekeinek védelmében az állam föllépjen a gyógyszergyártó lobbival szemben.
Nem tudom megítélni a kérdést.)
9] Vannak, akik szerint az egyéni számla alapján kiszámolt nyugdíj megállapításánál elsősorban a munkával eltöltött éveket kell figyelembe venni. Mások inkább a jövedelem arányában állapítanák meg a nyugdíjat. Ön mit gondol?
Nem értem a kérdést. Ha van egyéni számla, akkor az azon található összeg függ a jövedel nagyságától, és a munkában töltött évektől egyaránt, és ennek az összegnek az alapján kell megállapítani a nyugdíjat. Egyébként miért kellene egyéni számla?
(Az egyéni számla alapján kiszámolt nyugdíj megállapításánál elsősorban a munkával eltöltött éveket kell figyelembe venni.
Elsősorban a jövedelem arányában kell megállapítani a nyugdíjat.
A munkával eltöltött éveket és a jövedelem nagyságát is azonos módon kell figyelembe venni a nyugdíj megállapításánál.
Nem tudom megítélni a kérdést.)
10] Vannak, akik szerint az oktatási rendszert úgy kell átszervezni, hogy az állam közpénzből azokat a képzéseket támogassa elsősorban, amelyekkel valóban el is lehet helyezkedni. Mások szerint az oktatást nem kell a valós gazdasági igényekhez igazítani. Ön mit gondol?
Ön tudja, melyek azok a képzések, amelyekkel pár év múlva valóban el is lehet helyezkedni? Nem hiszem, hogy az államnak kellene ebben dönteni. A munkáltatók ösztöndíjakkal orientálhatnák a pályaválasztókat a nekik szükséges munkaerő biztosításához.
Ebben a kérdésben is érzek némi hátsószándékot, erre hivatkozva akarják megszüntetni bizonyos képzések támogatását.
(Az állam közpénzből azokat a képzéseket támogassa elsősorban, amelyekkel valóban el is lehet helyezkedni.
Az oktatást nem kell a valós gazdasági igényekhez igazítani.
Nem tudom megítélni a kérdést.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése