2012.05.28
Tud-tech
Papus írása adta az ötletet.
Be kell vallanom soha nem szerettem rajzolni, rajzolás alatt most a műszaki rajzot értem. A diplomamunkámat is úgy választottam, hogy minimális legyen benne a rajzolási feladat. Teljesen megúszni azért nem lehetett. Igazából nem tudtam szépen rajzolni. Aztán mégis úgy alakult, hogy rövid kitérőktől eltekintve, mindig az volt a munkám, hogy valamit tervezni kellett, és nem volt más megoldás, mint rajzban kifejezni gondolataimat. Hosszú ideig papírra ceruzával, aztán monitorra egérrel. Kezdetben tényleg nem volt sokkal több különbség. Az első cad program, amivel dolgoztam inkább csak rajzoló program volt, ugyanúgy vonalanként kellett megrajzolni mindent, mintha ceruzával rajzoltam volna.
Egyetemista koromban általában utolsó éjszakára maradt a rajzfeladatok befejezése. Előfordult, hogy sraffozás közben arra riadtam, hogy a vonalzó végén megugrott a ceruza. Ehhez képest már az is nagy könnyebbség volt, hogy néhány kattintás és kész a sraffozás. Kezdetben nem volt kötőelem tár sem, de legalább elég volt egy csavarfejet egyszer megrajzolni, és azt már bárhová be lehetett illeszteni, és még sok olyan megoldás volt, ami jelentősen meggyorsította a rajzolást. Ha meg nem is szüntette, jelentősen csökkentette a figyelmetlenségből adódó hibák előfordulását. Egyszerűbbé vált a módosítás. Nem volt gond valamilyen szerkezeti megoldást átvinni egyik rajzról a másikra.
Már ebben a programban is volt lehetőség 3d modellek készítésére, de annyira macerás volt egy 3d modellről 2d rajzot készíteni, hogy a 3d modellezést csak látványtervekhez használtam. Az akkor használt számítógépem is eléggé behatárolta a lehetőségeket, egy több alkatrészből álló 3d modell már sokszor meghaladta a képességeit. Egy renderelt kép készítésénél megcsináltam a beállításokat, aztán nyugodtan elmehettem ebédelni és kávézni, amire visszaértem talán elkészült.
Ez volt a hőskor. Amikor befejeztem a munkát már 3d modelleket terveztem, valós idejű rendereléssel, a modellről tetszőleges számú nézetet, metszetet tudtam készíteni pillanatok alatt. Ha a modellt módosítom, azonnal megjelenik a rajzon is. A szabványos alkatrészek nagy részét alapban tartalmazza a program. A kereskedelemben kapható egységek 3d modellje általában letölthető a gyártó honlapjáról.
Szóval a számítógép jelentősen megkönnyítette és meggyorsította a mérnöki munkát, de semmit nem talál ki helyettünk
Egy kicsit talán el is kényelmesített. Papíron tervezésnél ha minden részletében nem is, de legalább fővonalakban fejben összekellett állni a szerkezetnek, mielőtt nekiláttunk volna rajzolásnak. Ha valaki órák hosszat ült a rajztábla előtt, és esetleg csak egy középvonalat húzott, nem jelentette feltétlenül azt, hogy nem dolgozik. Így is előfordult, hogy pontosan kiszerkesztve derült ki, hogy az úgy mégsem jön össze. Ilyenkor legtöbbször elölről kellett kezdeni az egészet. 3d modellezésnél sokkal több lehetőség van a menet közbeni változtatásra, kevésbé kell előre kitalálni mindent.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése