2011.02.19
Személyes
Egy kicsit csakúgy, mi történt mostanában.
Most már elkerülhetetlen a nyugdíjazásom, felvették az utódomat. Be kellene tanítanom. Kellemetlen, amikor valaki folyamatosan figyeli, mit csinálok. jövő héten újra nyugdíjas búcsúztatóra kell mennem. Egészen megfiatalodik a cég. Tudom azt írtam, legközelebb már az enyém lesz. Tévedtem. És nem is gondoltam, hogy a most nyugdíjba menő úr, engem is meg fog hívni.
„Mi van, a Szájer is buzi?”
Egy jellemző kérdés a munkatársaimtól. No igen. Teljes mértékben elképzelhetetlennek tartják, hogy valaki olyanért emeljen szót, amihez nem fűződik valami személyes, közvetlen érdeke.
„Obsi, te biztos tudod, ott lesz az Alföldi a meleg felvonuláson? Te ismered ezeket a művészféléket.”
??????
„Nem is értem, hogy lehet egy ilyen ember a Nemzeti Színház igazgatója.”
Mondja ezt egy olyan ember, aki önszántából, talán még soha nem volt színházban. Nem is fűzök hozzá semmit.
Erről jut eszembe, voltunk színházban is, a Liliomfit néztük meg. Mondjuk kellemesen csalódtam. Jól megcsinált, minden részletében kidolgozott, korabeli zenékkel kiegészített előadás volt. Tényleg rosszabbra számítottam. Akkor is csak tisztességes középszer.
Voltunk Péterfy Bori koncerten is. Én kimondottan élveztem, de be kell látnom, kinőttünk már az ilyen csápolós koncertekből.
A Szakcsi Gipsy Jazz-t már említettem. Pár szót a körülményekről. Most voltam először a zsinagógában (Városi Hangverseny- és Kiállítóterem) jazzszerdán. Fehér asztalos rendezvény. A hátsó sarkokban vannak a napijegyesek asztalai, két oldalt a bérletesek és a terem közepén a szponzorok.
Panna túl van (remélem) első betegségén. Elkapott valami fertőzést.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése